38.rész: 20!
2010.04.23. 18:16 Evi :)
Reggel arra ébredtem, hogy Jakob veszekedik valakivel. Fel sem bírtam fogni, hogy ebben a házban ahol csak ketten vagyunk, kivel veszekedhet. Kiszálltam az ágyból felvettem magamra a köntösömet és kinyitottam az ajtót. Jakob épp telefonált.
- Mi a baj?-kérdeztem mikor lerakta a telefont.
- Holnap haza kell utaznom!-mondta idegesen.
- Mert meccs lesz és csak most volt pofája szólni Dávidnak.-mondta idegesen.
- Akkor én is megyek veled! Már majdnem minden cuccot összeszedtünk, amire szükségünk lesz, ma berakjuk még a ruhákat és annyi!-mondtam miközben megöleltem.
- De ha akarsz, akkor maradj nyugottan.-mondta.
- Nem! Megyek veled!-adtam ki az egyenes választ.
- Szeretlek!-mondta majd megcsókolt.
- Én is! Lezuhanyozunk?-kérdeztem.
- Aha! -mondta. Elmentünk zuhanyozni. Miután felöltöztünk és megreggeliztünk úgy döbtötünk hogy átmegyünk anyuékhoz és elmondjuk nekik, hogy megyünk haza.
- Sziasztok!-mentünk be a házba.
- Sziasztok!-köszönt anya és Péter.
- Csak azért jöttünk, hogy elmondjuk, holnap megyünk haza!-mondtam kicsit szomorúan.
- Máris?- kérdezte anya kerek szemekkel.
- Igen! Jakobnak nemsokára meccse lesz és muszáj nekik edzeni kell!- mondtam.
- Értem! -mondta anya szomorúan. Még beszélgetünk egy kicsit. Majd elköszöntünk és elindultunk hozzám. Mikor megérkeztünk épp a csengőt nyomták a többiek.
- Sziasztok!-köszöntem nekik mikor kiszálltam a kocsiból.
- Sziasztok! Merre voltatok?_kérdezte Bella
- Anyunál elköszönni! Mert holnap utazunk vissza!-mondtam miközben bementünk a házba
- Tényleg?-kérdezték egyszerre a többiek.
- Sajna igen! De már majdnem mindent összepakoltunk, úgyhogy maradhatok nyugottan.-mondtam mosolyogva. A nap hátra lévő része hamar eltelt. A többiek olyan délután 4 felé elmentek haza hogy mi is tudjunk pakolni. El is kezdtünk minden egyes ruhát berakni, persze ami kicsi volt rám azt nem. Mire végeztünk már fél 8 volt. Így lementünk vacsizni. Miután végeztünk a vacsorával elmentünk zuhanyozni aztán pedig lefeküdtünk aludni. Reggel a telefon ébresztőjére ébredtünk. Felöltöztünk egy gyors reggeli majd irány a reptér. A gép reggel 9-kor indult. Én útközben bealudtam. Arra keltem, hogy Jakob nyom egy puszit az arcomra.
- Cica mindjárt leszálunk.-mondta kedvesen.
- Ennél jobb ébresztést nem is kívánhattam volna.-mondtam mosolyogva majd megcsókoltam. Végre leszállt a gép. Hívtunk egy taxit, amivel hazamentünk. Mikor kinyitottam az ajtót oltári nagy kupi fogadott. Egy nagy buli nyomai. Azonnal a fiuk szobája felé vettem az irányt és benyitottam.
- Mi a fenét műveltetek a házunkkal? - kérdeztem idegesen.
- Ti... Ti mit kerestek itt?-kérdezték a fiuk kerek szemekkel meg voltak ijedve egy kicsit mikor benyitottam hozzájuk.
- Nem ezt kérdeztem! Mi a fenét csináltatok?-kérdetem még idegesebben.
- Bocsáss meg! Azonnal összetakarítunk mindent!- mondták majd lerohantak a lépcsőn mire Jakobból kitört a röhögés. 2 óra hosszáig takarítottak. Én csak élveztem, ahogy körülöttem forognak és végre nem engem ugráltatnak.
- Na, végre kész!- huppant le mellém Bence.
- Ja és nem nekem kellet csinálni.-mosolyogtam sunyin.
- Ja!-mondta Petrik
- Emili gyere egy pillanatra!-hivott a konyhába Jakob. Felálltam és kimentem hozzá. Elég fura volt az arca.
- Valami baj van?-kérdeztem aggódva.
- Most hívott anya, hogy az unokahúgom itt fog tanulni és nyárra ki szeretne jönni hozzánk.-mondta lehajtott fejel.
- Ez nem baj! Van, még egy üres szoba szóval elfér!-mondtam mosolyogva mire rám nézett csillogó szemekkel.
- Tényleg?-kérdezte olyan cuki volt.
- Igen!-mondtam mire ő odahúzott magához és megcsókolt.
- Köszi!-mondta
- Nincs mit! Megyek vásárolni, mert ti 1 nap alatt befaltatok mindent.- mondtam mosolyogva.
- Hát.. Éhesek vagyunk. Elvigyelek?- kérdezte aranyosan.
- Nem! Kocsival megyek. - mondtam
- Oké!- mondta. Összeszedtem magam majd elindultam vásárolni.
***** Jakob szemszöge*****
Miután Emili elment vásárolni én felhívtam anyát, hogy jöhet Zsófi. Nagyon örült neki hogy Emili is benne volt.
- Na, fiuk holnap után vendégünk lesz! Úgy hogy viselkedjetek!- mondtam majd lehuppantam a kanapéra.
- Igen és ki??? Ja, amúgy ezt pont te mondod nekünk?!- mondták vigyorogva
- Igazán viccesek vagytok! Az unokahúgom jön Zsófi-mondtam
- Hány éves?-kérdezte Bence
-20!-mondtam mire megérkezett Emili.
***Emili szemszöge***
- Jöhetnétek segíteni!-mondtam mikor kinyitottam az ajtót és cipeltem befelé a táskákat.
- Bocsi!-mondta Jakob majd elvette a kezemből a táskákat.
- A kocsiban van még!-mondtam mosolyogva. Majd Bence és Petrik kimentek és behozták a maradék táskákat.
- Na, mi végeztünk!-mondta Bence.
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://wwwemilielete.blog.hu/api/trackback/id/tr681946111
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.