Mikor kinyitottam a szemem nem hittem el amit látok. A szoba legalább 3 rózsacsokor volt. Nem értettem miért van ez. Felálltam és odasétálltam az egyik csokorhoz amiben találtam egy kis cetlit.
,,Szia Cica! Bocsi de ma egész nap benn kell lenem. Tényleg sajnálom de muszály edzenünk. Remélem a virágok kiengesztelnek valamenyire. Próbálok sietni! Csókol Jakob"
Olvastam el a kis levelet. Úgy döntöttem mivel Jakob benn lesz egész nap én is bemegyek dolgozni. Felöltöztem majd felhívtam Emmát hogy bemegyek dolgzni. Összeszedtem a cuccomat és elindultam. Az út zökkenő mentesen ment.
- Szia!-köszöntem Emmának mikor beértem.
- Szia! Várj segítek!-jött oda és elvette a kezemből a táskát. Nem értettem miért hisz nem is volt nehéz. Gondolom mivel terhes vagyok.
- Köszi de nem kellet volna!-mondtam mosolyogva
- Nem akartam hogy cipekedj!-mondta mosolyogva. Ma igazán jó feladat várt rám. Modelleket kellet fotóznom. Egy férfi és egy női modellt. A nap hamar eltelt. Olyan 5 körül indultam el haza. Már 6 óra volt mire hazaértem. De a házban még senki sem volt. Úgy döntöttem hogy fözök valamit. Elökerestem valami szakácskönyv féleséget és elkezdtem fözni. Mikor készen lettem már 7 óra volt. Ettem majd elpakoltam maga után és leültem tv-t nézni. Kezdtem álmos lenni ezért úgy döntöttem hogy felmegyek. Lezuhanyoztam majd felvettem a pizsamám és bebújtam az ágyba. Már aludtam mikor a telefonom pityegni kezdett. Jött egy sms-em.
,, Szia Cica! Bocsi ha felkeltettelek de szólni akartam hogy elhúzódik a dolog mert Dávid csapatmegbeszélést tart. Szóval csak olyan 11 körül érek haza! Szép álokat! Jakob"
Letettem a telefont majd sikerült visszaaludnom. Reggel mikor kinyitottam a szemem Jakob édesen szuszogott melletem. Nem akartam felébreszteni ezért halkan felöltöztem majd lementem és csináltam reggelit. Miután ettem kiültem a medence szélére egy kicsit napozni. Kellemes volt az idő.
- Jó reggelt!-köszönt kómásan Jakob
- Neked is!-mondtam majd feláltam és odaséáltam hozzá.
- Gyakrabban vehetnél fel fürdöruhát. Nagyon jól nézel ki benne!-mért végig a szemével.
- Köszi! Öltözz fel addig én csinálok neked reggelit! Jó?-kérdeztem
- Persze!-mondta majd adott a számra egy apró csókot majd elment felöltözni. Megcsináltam a kaját majd én is felöltöztem. Mire lementem már evett.
- Te nem kérsz?-kérdezte miután lenyelt egy falatott.
- Nem én már ettem! Van kedved bejönni velem az orvoshoz?-kérdeztem miután leültem mellé
- Baj van?- nézett rám aggódóan
- Jaj dehogy! Csak egy rutin vizsgálat ahol megnézik a kicsiket hogy minden rendbe van velük!-mondtam mosolyogva
- Persze hogy megyek! Mikor lesz?- kérdezte majd folytata az evést.
- Ma 3-ra kell mennem.-mondtam
- A pi*ába! Edzésem lesz!-mondta. Na persze megint edzés. Tudom hogy a sport a mindene de akkor is.
- Semmi gond! Menny nyugottan elmegyek magamba!-mondtam majd egy mosolyt eröltettem az arcomra majd elindultam felfelé.
- Tényleg bocsi!-jött utánnam.- De tudod hogy van ez!-mondta
- Semmi baj tényleg! Tudom hogy ez ezzel jár!-mondtam pedig belül inkább kiosztottam volna.
- Akkor megnyugodtam!-mondta egy mosolyal az arcán majd nyomott egy puszit az arcomra. Felmentem ránéztem az órára ami már 1 órát mutattot. Úgy döntöttem hogy befekszek egy kád vizbe. Miután sikeresen kiáztam felöltöztem majd elindultam.
- Szia! Most megyek!-mondtam majd adtam egy gyors csókot.
- Már most?-nézett az órájára- De még csak 2 -ő lesz.-mondta
- Tudom de még bemegyek Zsófihoz is. Beszélni akarok vele.-mondtam miközben a cipőmet húztam.
- Értem! Akkor vigyázz magadra és hívj ha végeztél.-mondta majd adott egy utolsó csókot. Végre elindultam. Utközben tényleg beugrottam Zsófihoz. Beszélgetünk egy kicsit aztán olyan fél 3 körül elindultam a dokihoz. Leadtam a pipirokat már csak arra vártam hogy behivjanak.
- Jó napot!-köszönt az orvos mikor már benn voltam a kortetemben
- Önnek is!-köszöntem egy mosolyal. Az ultrahang nem mutattot semmi elváltozást vagy más következményt. A gyerekek egéségesek. Mikor végeztem elindultam haza.
-Szia!-mentem be a házba de nem jött válasz. Na ez jó. Egész este nem lesz itthon és gubbaszthatok magamba. Ez nekem nem fog menni. Lepakoltam majd csináltam nem épp vacsorának mondható kaját. Miután végeztem az evéssel leültem tv-t nézni. Nagyon fáradt voltam. Szerintem a film felénél be is aludtam. Reggel a kanapén ébredtem pont ugyan úgy ahogy elaludtam. Jakob nincs itthon vagy nem vett észre. Felkeltem körülnéztem és láttam hogy még nincs ithon. Felmentem gyorsan letusoltam majd felhívtam Jakobot.
- Halo?!-szolt bele komás hangon.
- Szia! Mikor jösz haza?!- kérdeztem
- Mennyi az idő?- kérdezte nem tudom, hogy töllem vagy mástól de a háttérből egy ismerös férfi hang halatszódott.
- Na mégis mikor?-kérdeztem megint bár nagyon ideges voltam azért nem orditottam le a fejét.
- Nemsokára olyan 15 perc mulva!-mondta mielött válaszonli tudtam volna lerakta. Ez nagyon idegesít. Csináltam magamnak reggelit mikor végeztem épp megjött Jakob.
-Szia!-köszönt majd meg akart csókolni de én elhúzodtam
- Szia!-mondtam és már vettem is az irányt a nappali felé
- Mit követtem el már megint? -kérdezte flegmán
- Semmit!-mondtam
- Na persze! Mond már mi a bajod!-kezde megemeli a hangját ami nekem egyeltalán nem tetszett.
- Álitsd le magad! Nincs szükségünk az ordibálásodra! Gondolkozz el rajta hogy vajon mégis mi bajom lehet!-mondtam majd leültem a kanapéra és elkezdtem nézni a tv-t. Nem kellet 5 perc Jakob már ott ült melletem.
- Fogalmam sincs mi bajod megint!-mondta
- Megint????- néztem rá kerek szemekkel. Nem értem miért mondja sohan nem kiabáltam vele ok nélkül.
- Nem tudom mit követtem el már megint!-mondta
- Akkor hadd meséljem el szépen!-áltam fell és keményebre vettem a hangsulyt
- Hallgatlak!-áll fel ő is
- Soha nem vagy itthol! Neked fontosabb az edzés mit mi! Nem alszol itthon éjszaka vagy annyir késön jösz haza hogy már nem is látjuk egymást! Tudod mennyire rosszul esett az hogy nem jöttél el velem. Csak én voltam egyedül. Mindenkivel ott volt a férje,barátja,völegénye csak velem nem! Te inkább edésre mentél és nem is jöttél haza! Már nem is emlékszem mikor mentünk el utoljára együtt valahová! Mert te folyton edzésekre jársz!-mondtam majd elindultam a konyha felé.
57. rész
- De tudtad hogy ezzel jár! Miért nem mondtad soha hogy ez a bajod! - jött utánnam és egyre hangosabban kezdett beszélni.
- Nem akartem hogy azt hidd hogy csak magamnak akarlak!- mondtam
- Jaj kicsim! Tudod hogy soha nem haragudnék rád e miatt. - mondta
- De..-kezdetem volna bele de ő nem engedte.
- Nincs de! Legközelebb nem engedem hogy egyedül menny el! - mondta majd megcsókolt.
****1 év mulva****
Megszülettek a babák. Olyan egyformák. A nevük Emma és Robert lett. Annyira aranyosak. Holnapra tervezük az esküvőt. Nagyon izgulok. Már régóta tervezük de most éreztük úgy hogy itt az idő. Ma érkeznek meg anyuék. Már a reptéren vagyok. Jakob elválalta hogy vigyáz a picikre. Annyira imádom ezt a fiut :D.
- Szia anya!- öleltem meg az említettet
- Szia kicsim!- puszilt meg - A gyerekek? - kérdezte
- Jakob vigyáz rájuk!- mondtam majd köszöntem mindenkinek. Jöttek Ádámék is. Miután köszöntem mindenkinek rájöttem hogy nem férünk be a kocsiba. Felhívtam Zsófit hogy jöjön ki ő is.
- Haza értünk! - mondtam mikor beléptem a házba.
- Szia kicsim! - jött oda Jakob majd nyomott egy puszit a számra majd köszönt mindenkinek
- A kicsik? - kérdezte Jess
- Alszanak! - válaszolta Jakob.
- Megnézhetjük őket? - kérdezte Mex
- Persze! Gyertek megmutatom! -mondtam majd felvezettem őket a gyerekszobába.
- Olyan édesek!- mondta Jess. Ez a nap hamar eltelt. Jakobtól persze este elköszöntem mivel nem láthatja az esküvői ruhámat. Nagyon izgultam a holnapi nap miatt. Miután megettetem a kicsiket és meg is fürdettem őket amiben persze anya is segített lefeküdtünk aludni. Hajnalban még egyszer felkeltem hogy megetessem őket. Reggel kipihenten ébredtem. Elmentünk a fodrászhoz. Mire végeztünk megérkeztek Jakob szülei is. Lassan 11 óra.
Eljött az idő itt álok a templom elött
Ruhám:http: //bridalane.lapunk.hu/tarhely/bridalane/galeria/345641.jpg
A szertartás nagyon szép volt. Örömmel mondtam igent egy olyan férfinek akit szeretek akitő gyerekeim születtek. És tudom hogy vele mindig boldog leszek.
