A szobában ültem és gondolkodtam mikor valaki kopogott. Igazából nem akartam beszélni senkivel. De ez a valaki addig kopogott, míg ki nem nyitottam az ajtót. Persze Bence volt az. Be akartam zárni az ajtót, de odatette a lábát így nem tudtam.
- Mit akarsz? - kérdeztem idegesen.
- Bocsánatot akarok kérni! Tudom, hogy az én hibám volt minden!-mondta miközben bejött és bezárta maga mögött az ajtót.
- Ha azt hiszed, ennyivel el van, intézve akkor nagyon tévedsz! Bele sem gondolsz, hogy mi lett volna, ha nem derül ki az igaság?! Talán már nem is itt lennék, hanem ott hol! Fogd fel végre!-ordibáltam vele
- Igazad van! Tudom, mekkora egy ökör vagyok! Bocsáss, meg kérlek, nem tudok úgy élni veled egy házban, hogy haragszol rám!- mondta lehajtott fejjel
- Jó! Megbocsátok, de ne legyen még egy ilyen!-mondtam már teljesen higgadt voltam.
- Köszi! - mondta majd megölelt. Mikor végre elengedet levegőhöz is jutottam
- Cica most telefonált Dávid mennünk kell edzésre!-jött be a szobába Jakob majd elhalkult mikor meglátta Bencét.
- Oké! Siessetek haza!- mondtam
- Akkor megyek, összeszedem a cuccom!-mondta Bence majd lelépett.
- Minden rendbe van?-kérdezte miközben rám nézett
- Persze! De most már kezdj el pakolni, mert nem fogsz elkészülni!-mondtam mosolyogva. Meg akart csókolni, de elhajoltam tőle.
- Hé! Várj csak!- mondta majd elkezdett csikizni. 5 perc múlva a földön fetrengtem a röhögéstől, de még mindig csikizett
- Eléggg!- kiabáltam nevetve.
- Jó!-mondta mosolyogva
- Köszönöm! -mondtam majd felültem és megcsókoltam. De hirtelen benyitott Zsófi.
- Hupsz bocsi!-mondta majd gyorsan kiment
- De jó hogy ebben a házban senki nem ismeri a kopogást.-mondta Jakob, amin én elröhögtem magam.
- Na, jó ideje elindulni.-mondtam majd felálltam és elindultam az ajtó felé.
- Ne hagy itt!-nézett rám bocsi szemekkel.
- De! Idekezz mindenki rád vár!-mondtam
- Igen is asszonyom!-patant fel a földről. Miután a fiuk sikeresen elmentek egyedül maradtunk Zsófival.
- Nincs kedved vásárolni?-kérdeztem Zsófitól
- De van!-mondta.
- Akkor menyünk!-mondtam. Mikor készen lettünk elindultunk vásárolni először kaját vettünk, mert ismét kiürítették a hűtőt a fiuk. Aztán elmentünk a plázába. Vettünk néhány klassz cuccot majd elindultunk haza. Mire hazaértünk már a fiuk is ott hol voltak.
- Sziasztok!-köszöntünk nekik
- Ugye hoztatok kaját?-néztek ránk boci szemekkel.
- Talán egy, sziasztok! Igen hoztunk kaját, de szerintem ma rendeljünk, inkább mert nincs kedvem főzni.-mondtam majd bevittem a táskákat a konyhába.
- Oké!-mondta a három fiú egyszerre. A fiuk rendeltek kaját én kipakoltam minden kaját a táskából már csak a ruhák voltak. Ezért felmentem az emeletre és elkezdtem kibakolni a ruhákat. Annyira belemerültem a munkába hogy észre se vettem, hogy valaki bejött a szobába. Két kar fonódott körbe a derekamon. Tudtam, hogy Jakob az.
- Cica meg jött a kaja!- suttogta a fülembe, amitől kirázott a hideg
- Köszi hogy szoltál!-mondtam miközben megfordultam és adtam neki egy csókot. Lementünk és miután végeztünk az evéssel én és Jakob felmentünk a szobába.
- Jössz zuhanyozni?- kérdeztem mosolyogva
- Ki nem hagynám!-mondta majd bejött utánam a zuhany alá.
- Úgy szeretlek!-mondta majd megcsókolt.
- Én is!-mondtam majd visszacsókoltam. Csókolózva mentünk ki a zuhany alól majd ledöntött az ágyra....(fantázia). Reggel mikor felkeltem Jakob még aludt. Nem akartam felkelteni így csak bámultam a plafont. Valaki kopogott. Megijedtem így hirtelen magamra kaptam Jakob hatalmas pólóját és gyorsan kinyitottam az ajtót!
- Zavarok?- kérdezte Petrik miközben alaposan végigmért a szemével.
- Nem, de Jakob még alszik, ha őt keresed.-mondtam
- Csak azért jöttem, hogy kértek e reggelit?- kérdezte, de még mindig úgy bámult
- Igen! Köszi! Szia!-mondtam majd gyorsan bezártam az ajtót. Úgy döntöttem elmegyek zuhanyozni úgyis, alszik Jakob. Már majdnem kész voltam a zuhanyzással mikor két kar fonódott át a derekamon. Kicsit kirázott a hideg, de tudtam, hogy Jakob az.
- Jól aludtál?-kérdeztem mikor kijöttünk a zuhany alól.
- Persze! Csak arra ébredtem, hogy valaki veri az ajtót, de sikerült vissza aludnom. - mondta
- Petrik volt az!- mondtam
- Mit akart korán reggel?- kérdezte miközben leült az ágyra
- Csak azt akarta, hogy kérünk-e reggelit. - mondtam.
- Értem. És ugye azt mondtad, hogy igen!- mondta
- Persze de most gyere enni. - mondtam majd megfogtam a kezét és felhúztam az ágyról. Mikor lementünk elég fura dolgot láttunk…
