Mikor hazaértem elég nagy meglepetés fogadott. Amikor beléptem a házba a kanapén anya és Péter ült. Nem tudom, hogy kerültek oda, de szerintem Jakob se nagyon mivel őt is meglepte ez a dolog.

- Sziasztok!- köszöntem nekik meglepetten.

- Szia, kicsim!- jött oda anya és megölelt. Aztán pedig Péter is megölelt.

- Mikor jöttetek?- kérdeztem

- Most nemrég csak így hirtelen jött, hogy jöjjünk el meglátogatni titeket!-mondta anya- Talán baj?- kérdezte

- Nem dehogy! De szerintem el kellene mondanunk valamit!- mondtam majd Jakobra néztem, aki csak bólogatott majd megfogta a kezem.- Az a nagy helyzet hogy gyerekeink lesznek!-mondtam ki végül az annyira várt mondatot.

- Gratulálunk!-mondta anya mosolyogva majd megölelt. Aztán Péter is gratulált majd megölelt. Este csináltunk anyuval vacsorát majd miután végeztünk a fiuk elmentek tv-t nézni mi pedig mosogattunk.

- Mióta tudod, hogy gyereket vársz?-kérdezte anya

- Csak pár napja! De azt hogy két gyereket várok azt csak tegnap. Mivel volt egy durva rosszullétem így bevittek a korházba ahol a doki közölte, hogy gyerekeink lesznenk.-mondta mire anya csak mosolygott. Este még beszélgetünk egy kicsit majd mindenki ment lefeküdni.

- Te tudtad, hogy jönnek?-kérdeztem Jakobot mikor egymás mellet feküdtünk az ágyban.

- Nem! -mondta félkomásan

- Jó ét!-mondtam majd közelebb bújtam hozzá

- Nektek is!-mondta majd adott egy puszit a fejemre és a hasamra tette a kezét.

Reggel ugyan így ébredtünk fel. Vagyis én hamarabb, mint ő. Nem volt kedvem felkelni ezért csak feküdtem ott és bámultam a plafont.

- Jó reggelt!- nyöszörgött mellettem Jakob

- Neked is édesem!-mondtam majd finoman megcsókoltam

- Nem akarsz felkelni?-kérdezte cukin.

- De csak rád vártam!-mondtam kislányosan.

- Oh!-mondta majd kicsit feljebb ült, hogy fölöttem legyen- Akkor megérte várnod!-mondta majd megcsókolt, de valaki kopogott. Lemászott rólam majd mondta:

- Szabad!

- Jó reggelt fiatalok! Csak szólok, hogy csináltunk reggelit remélem nem zavartam meg semmit!-mondta Péter aranyos volt.

- Köszönjünk, mindjárt megyünk, csak felöltözünk! Nem zavartál meg semmit!-mondtam mosolyogva majd ki is ment.

- Na, holt tartottunk!-mászott vissza fölém Jakob majd elkezdte puszilgatni a nyakam.

- Hé! Várnak ránk! Majd este!- mondtam vigyorogva majd lelöktem magamról és felálltam.

- Behajtom!- vigyorgott majd ő is elkezdett öltözni. Miután készen lettünk lementünk enni. Lenn már anya és Péter elkezdtek enni.

- Nincs kedvetek egy kis idegenvezetéshez?- érdeklődött anya

- De szívesen körbevezetünk titeket!-mondtam

- Oké akkor reggeli után indulhatunk?-kérdezte Péter

- Persze de előtte még be kell ugranom valahová!-mondam majd folytattam az evést. Miután végeztünk elmentünk átöltözni. Elintéztem a dolgokat Emmával. Azt mondta, hogy akkor megyek, bedolgozni mikor akarok. A nap nagyon hamar eltelt és este a partra mentünk le. Nagyon jó idő volt. Kellemes meleg a szél csak néha kellemesen fújt. Anyával a parton ültünk, míg a fiuk elmentek hozni valamit inni.

- Meddig maradtok?-kérdeztem

- Holnap már mennünk kell, mert hétfőn munka van.-mondta majd rám mosolygott.

- Kár, de remélem jösztök sürvebben!-mondtam majd én is rámosolyogtam. Miután a fiuk visszaértek és megittuk az innivalót elindultunk haza. Épp a zuhany alatt álltam mikor kér kart éreztem átfonódni a derekamon.

- Az mondtad bepótoljuk!-sutogta a fülembe majd elkezdte apró puszikkal elhalmozni a nyakamat. Megfordultam és megcsókolta (fantázia). Reggel kellemesen ébredtem fel. Felöltöztem majd lementem.

- Jó reggelt!-mondtam a lenn épp reggeliző családtagoknak.

- Neked is! Kérsz?- kérdezte Jakob miközben rámutatott a tányérjára. Én csak mosolyogva bólogattam. Miután megreggelizünk, beszélgetünk. Délután kivittük anyáékat a reptérre majd miután felszállt a gépük elindultunk haza.

- Cica nem vagy éhes?-kérdezte

- Csak egy kicsit!-mondtam majd utána mentem a konyhába.

- Csináljak valami kaját?-kérdezte majd közelebb jött.

- Ümm.. Aha!-mondtam majd adtam a szájára egy puszit.

- Jó! De ennyivel nem érem be!-mondta majd közelebb húzott magához és megcsókolt.

- Ez már elég lesz?-kérdeztem mosolyogva

- Hát.. Majdnem!-mondta majd megint megcsókolt. Ez az este is jól telt.