Jakob felhívta a nőt, aki azt mondta, hogy egy 15 perc múlva itt lesz, és akkor megbeszélhetünk mindent. Jakob és én addig leültünk a medence szélére és élveztünk a napsütést.
- De ha ideköltözünk, akkor először haza kell menünk elhozni néhány fontos dolgot. Ja és nem is mondtam, hogy anyának van barátja!-mondtam Jakobnak
- Én is így terveztem, hogy előbb haza megyünk. Komolyan és hogy hívják?-kérdezte kíváncsian
- Péternek. De nem sokat tudok róla, mert anyu akkor mutatta be mielőtt ide jöttem. - mondtam.
- Értem.- mondta. Még ültünk ott egy kicsit, de megérkezet a nő.
- Jó napot gondolom maguk érdeklődtek. - jött oda hozzánk egy elég kedves nő, aki olyan velem egy idős lehetett.
- Igen mi!-mondtam majd nyújtottam a kezem. Mosolyogva kezet fogott velem. Aztán mindent elmondott mi pedig eldöntöttük, hogy ez a ház lesz az.
1 hónap múlva:
A házat megvettük. Még mindig együtt vagyunk. Épp most akarunk hazamenni és elhozni még pár dolgot. Addig megengedtük Petriknek és Bencének, hogy itt lakjanak, de azt nem hogy szétverjék a házat.
- Mindent beraktál?-kérdeztem Jakobtól
- Aha, felőlem indulhatunk.-mondta
- Felőlem is.-mondtam majd hívtam egy taxit.
- Fiuk itt vannak a kulcsok!-adta oda Jakob a ház kulcsot az éppen megérkező srácoknak
- De egyet kérek semmi buli és ne verjétek szét a házat!-mondtam
- De egy kis buli se lehet?- nézett rám boci szemekkel a két srác
- Hát… na, jó, de tényleg csak egy kicsi!- mondtam majd megöleltem őket, mert megérkezett a taxi.
- Sziasztok! Vigyázatok az úton!-mondtaák majd beszálltunk az autóba. Megérkeztünk a reptérre és fel is szállhatunk a repülőre. Az út hosszú volt, de semmi gond nem volt. Mikor ismét leszállt a gép először hozzám mentünk.
- Na, végre újra itthon!-mentem be az ajtón.
- Ez a te házad?-kérdezte Jakob miközben körbenézett.
- Igen! Pakolj le és átugrunk anyuékhoz. Jó?-kérdeztem Jakobtól miközben elindultam a lépcsőn felfelé.
- Nekem jó. De várj, segítek!- jött utánam és elvette a bőröndöket. Lepakoltunk és aztán beültünk a kocsimba és elindultunk anyuékhoz.
- Sziasztok!-léptem be az ajtón.
- Te hogy kerülsz ide?-kérdezte anya meglepetten.
- Hazajöttem! Nem is örülsz?-kérdeztem
- Jaj dehogy nem!-mondta majd megölelt.
- Anya újra együtt vagyok Jakobbal.-mondtam mire végre Jakob is bejött nem tudom mit csinálhatott ilyen sokáig kint.
- Csókolom!-köszönt Jakob
- Mondtam már, hogy tegezz!-ölelte meg anya Jakobot is.
- Jó rendben.- mosolyogva válaszolt Jakob.
- Ha nem baj, akkor mi felmegyünk a szobámba.-mondtam majd megfogtam Jakob kezét és elkezdtem húzni magam után. Mikor felértünk a szobámba oltári nagy kupi fogadott. Tudtam, hogy ki itt a bűnös.
- Jess mi a francot csináltál már megint a szobámba?!-nyitottam be a szobájába. De kopogni elfelejtettem így pont rájuk nyitottam. Szerencsére még csak csókolóztak.
- Csak keresetem valamit!-mondta.
- Látom!-mondtam mire Jakob a szobám ajtajából mosolygott rám.
- Amúgy, szia Mex ja és itthon van a bátyád!-mondtam majd bezártam az ajtót. Nem kellet sok neki csak annyi, hogy felfogja mit is mondtam. Kijött a szobából és köszönt a tesójának. Beszélgettek egy kicsit. Este 7 felé anyu szolt hogy menyünk enni.
- Péter?-kérdeztem anyutól már evés közben.
- Nem sokára ő is jön, csak dolgozik. Itt fogtok lakni?-kérdete
- Értem. Nem! Kint vetünk egy házat. Csak azért jöttünk haza hogy elvigyünk néhány cuccot.-mondtam majd folytattam az evést.
- Kmolyoan? Meddig maradtok akkor?-kérdezte csodálkozva Jess.
- Igen! Max 1 hét.-mondta helyettem Jakob. Ebben a pillanatban lépet be az ajtón Ádám és Linda. Nagyon jó kedvük volt.
- Sziasztok!-köszöntem nekik. Először meglepődtek, de aztán leesett nekik és odajöttek köszöni. Persze Jakobnak is köszöntek.
- Van egy jó hírünk!-mosolygott Linda.
- Apa leszek!-mondta Ádám büszkén. Mire én csak felugrottam és megölelten őket.
- Gratulálunk!-öleltük meg őket Jakobbal.
- Köszi! De mégis mikor jöttetek?-kérdezte Ádám.
- Ma, de nem sokáig maradunk.-mondtam erre nem tudott válaszolni, mert valaki kopogott.
